Fejjel lefelé

Na, úgy bizony nehéz lehet, például élni. A világban, ahol az amúgy is leginkább a lába elé bámuló többség nem csikkeket, meg egyéb szemetet bámulna, hanem például a csillagokat. Vagy a felhőket. Például az eső is felfelé esne, a fejünktől a lábunk felé.
Ha kézen állva nem kéne megküzdeni a fejünkbe tóduló vérrel, sőt, kapaszkodni kéne az égboltba, nehogy felessünk. Vagy le, akárhogy is nevezzük. Ha kapaszkodni kéne, hogy ne repüljünk szét, mint az a sok buta galamb, vajon mi lenne akkor? Ha önszántunkból kéne maradni.
Minket csak a gravitáció tart itt.

 

-mber-

No comments:

Post a Comment