„Fricskanyitogató” - Orosz László (BME TTK Fizika Tanszék) jegyzete

Forrás: http://tinyurl.com/zrnlcv7
A hír egészen friss.
Az OM honlapján is megtekinthető. Ismét csökken a kötelező Fizika órák száma a középiskolákban. Az első pillanatban „felhorgadó” negatív indulatok csillapodtával (hiszen mindenki a maga tudását hiszi fontosnak) próbáljuk higgadt logikával megfejteni a közoktatási rendszerünkben kifejlődő áramlatoknak imént említett (minket is érintő) vonulatát.


Üdvözlet a most induló „πk ász” lelkes Olvasóinak!
A BME kari lapok kínálatában egy, már régen aktuális „periodika” első számát köszönthetjük ezen újság oldalait forgatva. Két alapvetően különböző világlátást tanuló hallgatóság olvasótábora válik most ketté. A Társadalom-tudományok és a Természettudományok alapjaival ismerkedő BME-es fiatalok a jövőben külön sajtó fórumot kapnak. Jól van ez így! Régi adósság törlesztetik. Hiába udvariaskodnánk, a „víz és az olaj nem keveredik”. A szóban forgó, közérdekű kérdésre ugyanis (m.m., hogy helyes tendencia-e az, hogy a középiskolás órarendben csökken a Fizika órák száma, miközben a „Tánc és dráma” és „Médiaismeret” képviselete növekszik) a GTK és a TTK hallgatói nyilvánvalóan ellentétes választ adnának. Legjobb esetben az „Igen, de…” vagy a „Nem, de …” fordulatok enyhítenék az ellentéteket.
Nos ezen „hangulati aláfestés” után térjünk vissza a „főcsapásra”!

Sajnos nem csak hazai jelenségről van szó.
A probléma Európa szerte fontos kérdése a közoktatásnak. Mindenesetre elgondolkodtató az is, hogy Japán, Kína, India éppen az ellentétes utat követi.
Az USA-ban már felismerték a helyzet társadalmi súlyosságát és az tavalyi Elnöki beszéd már megfogalmazta a kívánandó irányt. (G.W.Bush: State of the Union Address, 2006:”… a fiataljainkat arra kell bátorítanunk, hogy több matematikát és több természettudományt tanuljanak…”)

Mégis mi lehet az oka ennek az ellentmondásos „társadalomlélektani” helyzetnek? Mi lehet annak az oka, hogy miközben életünket átformálják a Természettudomány eredményeinek legújabb technikai vívmányai, ugyanakkor a jelenségek mélyén működő természeti törvények ismerete és az azokon alapuló „természettudományos világszemlélet” elfogadása heves ellenzésre talál a közgondolkodásban? A Média minden fórumon („földön, vízen, levegőben” azaz) „nyomtatott és elektronikus” úton egyaránt a Természettudományoktól alapvetően idegen Világszemléletet sugall. Az emberi „psyiche” ősi indulatai és érzelmi mélységei jutnak „társadalmi nyilvánossághoz” és kapnak kollektív megerősítést. Mindez pedig egy a Természettudományos szem-lélettel szöges ellentétben álló közgondolkodásban „manifesztálódik” (ölt testet).
Az „Ok” valószínű, hogy sokkal banálisabb, mint első pillanatra gondolnánk.

A Világ ugyanis nagyon bonyolult! De a véghetetlen bonyolultsága mögött valamiféle „Rend”, „Szabályosság” uralkodik. Nos, a kíváncsiság hajtotta emberi intelligencia éppen ezt a „szabályos hátteret” próbálja felderíteni. Mindez azonban nem könnyű feladat egy olyan „agyvelő számára”, amely a sok millió éves evolúciós fejlődése során a „túlélésért” folytatott küzdelmében az „ösztönös, gyors és adekvát” reagálások sikeres technikáját fejlesztette ki.

Az „absztrakt, logikus gondolkodás” csak az emberi faj sajátja. Gondolkozni csak lassan és nehezen tudunk. Ez érthető, hiszen az „evolúciós nyomás” nem a logikus gondolkodásra hatott. A gondolkodás „Nagy Luxus” bármilyen élő egyed számára, amelyik egy olyan ellenséges környezetben akar „túlélni” amely állandó változásaival potenciális életveszélyt jelent a számára. Az Emberi társadalmak szervezettsége és munkamegosztása az, amely lehetővé tette néhány kiválasztott egyede számár a „gondolkodás” luxusát és így az Emberiség újabb és igen hatékony fegyverhez jutott a „Struggle for Life” kegyetlen színpadán.

A Fizika tudománya az Emberi Kultúra történetének több mint nyolcezer éves múltjában gyökerezik. Az ősi naptárkészítés volt az első jele a Természetben tapasztalható egyfajta ”időbeli szabályosságok” felismerésének. Ezt követték a (a földi és égi) távolságok, valamint az „idő”-mérésre kifejlesztett elvek és eszközök sokasága. Mindezt ma már a modern GPS rendszerré fejlesztette ki a „természettudományos-technikai” kultúrát követő, „egyetlen globalizált világba” egységesülő Emberiség.

Mindeközben az „emberi lélek” mit sem változott az írott történelem elmúlt ezredévei alatt.

Az ellentmondás nyilvánvaló. Az Ember mint „egyén” az önmaga által megváltoztatott technikai és társadalmi környezetében ugyanazzal az ősi stratégiával akar „túlélni”, mint amelyik egyszer már sikeresnek bizonyult a sokmillió éves küzdelme során. Mindez az emberi „lélekbe kódolva” (érzelmek, ösztönös indulatok és meg-érzések, stb.. formájában) ott lapul az „agytekervényeink rejtett zugaiban”. Ez tör felszínre a köz-gondolkodásban és hat vissza önmagára a Média által átszőtt mindennapjainkban.

A „megoldás” nem biztos, hogy az, ha „megismertetjük” az ifjúsággal a Média működésének a mechanizmusát (lásd „Kommunikáció és Média” szakok divatja). Talán mégis csak az lenne a célravezető, ha a „természettudományos gondolkodásra” tanítanánk meg a jövő nemzedékét. Arra, amely már sikeresen bizonyította hatékonyságát a Természet (objektív) törvényeinek felismerésében és alkalmazásában. Ennek elsajátítása után ugyanis a „Média és Kommunikáció titka” már mindenki számára világossá fog válni.

A Fizika tantárgy célja tehát nem az, hogy a mindenkori diák ki tudja számítani a „lejtőn lecsúszó test időfüggvényét”, ez ugyanis az égvilágon senkit nem érdekel. A cél egyfajta modellalkotó, analitikus gondolkodásmód elsajátítása, melynek „meglétét vagy hiányát” a lejtő példáján lehet ellenőrizni.

Ez tehát nem cél, hanem csak egy „eszköz”.

A gond a Fizika tanítása (taníthatósága) körül azonban ennél sokkalta nagyobb. Ugyanis a mai aktív fizikai ismereteink (képletesen szólva) 90%-ban a „Modern Fizikát” jelentik, amely a XX.-század elejei fizikai forradalom szülöttje. Galilei (1564-1642 ) fogalmazta meg először azt, hogy a „Természet könyve a Matematika nyelvén íródott” és aki azt a szöveget érteni akarja, annak tisztában kell lennie evvel a nyelvvel. Tudomásul kell vennünk, hogy a középszintű matematikai ismeretek nem elegendőek a modern fizika precíz megértéséhez. Tehát pl. a Kvantummechanika kellő matematikai tudás és készség hiányában nem érthető meg. Legfeljebb csak félreérthető, mint azt a mai magyar „szabad” (áltudományos) könyvpiac ékesen bizonyítja.

Fizika és Matematika.

Ez az a két fundamentum, amelyen az Emberiség mai modern technikai civilizációja nyugszik. Mind-kettő az analitikus gondolkodás (görögök által felismert) gyökereihez nyúlik vissza.
A Fizika és a Matematika oktatása a BME TTK célja, feladata és hívatása.

Olyan fiatal BSc-s és MSc-s diplomásokat kell a magyar társadalom sűrűjébe engedni, akik meggyőződéssel és kellő tudással képviselik a természettudományos szemléletmód sikerességét és össztársadalmi szükségességét. Aztán, ha már mindez a közgondolkodásba is beszivárgott és egy „média sztár” nem a „mat-fizbéli” tudatlanságával kérkedik és nyilvánvaló természeti képtelenségek „híresztelésekor” nem „ájuldozó lelkesedésben olvadozik”, hanem csak legyint egyet annak hallatán, akkor már beszélhetünk a „Média és Kommunikáció” tantárgyak hangsúlyának növeléséről az oktatásban.

És mi van addig?

Nos addig joggal kesereghetünk a középiskolás Fizika órák csökkenésén, de próbáljuk elérni azt, hogy azt a kevesebbet legalább igényesebben és másképpen próbáljunk megtanítani Reménykedjünk továbbá abban, hogy a BME TTK hallgatói közül egyre többen felismerik egyéni felelősségüket (is) a társadalmi közgondolkodás formálásában. A családban az iskolákban és azon kívül is az egzakt természettudományos gondolkodás hivatásszerű terjesztői lesznek.

A hír egészen friss.
Az OM honlapján is megtekinthető.
Ismét csökken a kötelező Fizika órák száma a középiskolákban.

No comments:

Post a Comment