Neked mi jut eszedbe a
pókerről? Ugye az, hogy szerencsejáték? Egy felmérés szerint az átlag
pókerjátékosok 70%-ot tulajdonítanak a szerencsének, és mindössze 30%-ot a
tudásnak. Pedig a pókerben van a legtöbb lehetőségünk is a saját kezünkbe venni
az irányítást. Eldobhatjuk lapjainkat, passzolhatunk, emelhetünk vagy akár
blöffölhetünk. Így ha egy asztalnál ülő játékosok közül az egyik tudása
kiemelkedik a mezőnyből, mindenki számára elvárás, hogy ez a játékos nyerje meg
a játszmát. És ha tényleg mindenki számára ennyire egyértelmű az, hogy a jobb
játékos bármilyen lapokkal képes nyerni, vajon tényleg van bármi szerepe a
szerencsének? Ezt a kérdést tette fel Ben Roberts, a Team Full Tilt tagja is és
mi is a BME MSZK-ban, mikor az idei felvételink tematikáján gondolkodtunk.
Ha a rendelkezel a megfelelő
tudással és tapasztalattal, nem lesz már szükséged többé a szerencsére vagy más
külső tényezőkre. Az irányítás onnantól a te kezedben van, ha hajlandó vagy
rászánni az időt és az energiát, hogy mindezt megszerezd. Rá fogsz jönni, hogy
egyetemi óráid elég kevés lehetőséget biztosítanak a tudás gyakorlatba
ültetésére. A gyakorlat megszerzésére nem elég az egyetem kötelező kurzusait
elvégezned. Neked kell felkutatnod és kihasználnod a lehetőségeket! Most egy
ilyen lehetőséget mutatunk neked: idén
szeptemberben ugyanis a BME Management Szakkollégium ismét felvételt hirdet!
A BME Management
Szakkollégium 1986-ban, 30 évvel ezelőtt alakult a Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem első szakkollégiumaként. Szervezetünk célja, hogy
menedzsment és vezetéstudomány területén versenyképes szaktudást és készségeket
adjon át tagjainak. Szakkollégiumunk az Egyetemi Hallgatói Képviselet alá
tartozik, így több egyetem, különböző karairól is fogadhatjuk tagjainkat.
Leadership Playground
koncepciónk alkotja egyedülálló képzési rendszerünk alapját, melynek célja,
hogy tagjaink nagyobb kockázatok nélkül kipróbálhassák magukat éles helyzetekben
a vezetői szerepen belül, és az ehhez szükséges tudást szakterülettől
függetlenül elsajátíthassák. Szakkollégiumunk működése három alappilléren
nyugszik, a szakmaiságon, a gyakorlaton és a közösségen.
Ha nem akarod a szerencsére
bízni a jövődet, jelentkezz a BME
Management Szakkollégiumba szeptember 26-ig! További információkért és a
jelentkezéshez látogass el honlapunkra!
Az elmúlt
nyáron négyen vágtunk neki Sopronból a Fertő-tó megkerülésének. A 130 km-es
utat, melynek nagy része Ausztriába nyúlik át, 2 nap alatt kerékpárral tettük
meg nettó 7 óra alatt. Az túrát hagyományteremtő, illetve hagyományőrző
szándékkal a Wigner Jenő Szakkollégiumon belül hirdettük. A túra első reggelén
Budapestről vonattal indultunk Sopronba a biciklikkel. A főhadiszállás
Annáéknál volt, akik Sopronban laknak, náluk tettük le az éjszakai sátorozás
kellékeit, ezeket a szülei hozták este utánunk. Az útnak ebéd előtt vágtunk
neki, az óramutató járásával ellentétes irányban Magyarországon tettük meg az
első 30 km-es szakaszt, kisebb falvakat érintve jutottunk el a fertődi
Esterházy-kastélyig, majd az osztrák oldalon a B10-es kerékpárúton folytattuk
az utunkat.
A nagy kánikulában
kényelmes tempóban tekertük le az aznapi penzumot Breitenbrunnig, ahol egy
kempingben sátraztunk. A nap fénypontja az volt, amikor Neudsiedlben több
órányi tekerés után megálltunk fagyizni. Annál jobban nem is eshetett volna, mint
akkor. Az utunk gyönyörű tájakon vezetett minket, szőlősorok és nádasok között.
Felmásztunk néhány kilátóba is, ahonnan az egész Fertő tavat beláttuk, ittunk
forrásból és este megmártóztunk a tóban. Másnap délben fáradtan, de annál több
élménnyel érkeztünk vissza Sopronba. Szeretnénk idén is megismételni a túrát a
nyár végén, minél több ember társaságában. Ha szeretnétek hozzánk csatlakozni
egy Fertő tó, esetleg Balaton kerülésre, akkor keressetek minket.
Gyökös Réka
CMC= computer-mediated communication, számítógépek közvetítette kommunikáció
A technológia négy forradalmával szorosan
összefügg az emberi kommunikáció fejlődése, kialakulása; napjainkban pedig javában
zajlik az ötödik forradalom, a számítógépes hálózatok által közvetített kommunikáció.
Első korszaknak a beszéd megjelenését tekintik
(ami egyben az emberré válás forradalma is), azonban egyre több helyen kezdik a
mimetikus kultúra születésével a kommunikáció fejlődését. Röviden a mimetikus
kultúra a tudósok által a beszéd tényleges őseként van definiálva, kicsit
hosszabban pedig a gesztusok, arckifejezések, testtartás, sőt a zajok és hangok
utánzását foglalja magába. A beszéd után következett az írás kialakulása,
csúcspontjaként a fonetikus írás, majd a könyvnyomtatás forradalma indult el. Ezeket
követte egy nagyobb szakadék után az elektromos hírközlő eszközök (mint a
távíró, a telefon, a rádió, a televízió) megjelenése, amely a mai napig tart, és
szorosan kapcsolódik az elektronikus számítógépes információ-feldolgozás
forradalmához.
Ahogy elnézzük ezeket a korszakokat, észrevehetjük,
hogy a kommunikáció többféleképpen definiálható, meghatározásainak száma
meghaladja a százat. Általános megközelítésben az emberek közötti viszonyok,
kölcsönhatások szerveződésének eszköze, melynek során gondolatok, információk
állandó cseréje zajlik. A latin eredetű szó, a communicatio magyarosított alakja, jelentése közzététel, teljesítés,
megadás. A kommunikációs tevékenység lényege a tájékoztatás, az információcsere
és a visszacsatolás. Az információ az anyagi világ szervezőjeként fogható fel, a
kommunikáció társadalmat alkotó, szervező és összetartó, a társadalmi
tevékenységek vezérlő mechanizmusa.
A kommunikációnak millió funkciója van,
szakemberek négy fő részt határoznak meg. Az információs funkció során a
résztvevők között tájékoztatás történik, az érzelmi funkció alkalmával a közlő
személyiség belső feszültségei oldódnak fel az érzelmek kifejezésével, míg a
motiváció során a fogadót akarjuk rávenni valamire, az ellenőrzés segítségével
pedig beszélgetőtársunk indítékait tárjuk fel. Ezeken kívül a kommunikációt még
szocializációra, tájékoztatásra, vitára, eszmecserére, oktatási és kulturális
fejlődésre, szórakoztatásra vagy integrálódásra használjuk.
Cikkemet elsősorban az élő kommunikáció
hiánya vezérelte, hiszen napjainkban egyre több időt töltünk a szobánkban a
számítógépek előtt ülve, vagy a telefonjainkat nyomkodva. Ami nem is lenne baj,
hiszen szórakozunk, tájékozódunk a világhálón, azonban az emberi kapcsolataink
kezdenek átmenni virtuális barátságokba, és így nehezen valósulhat meg a
szocializáció vagy integrálódás. Annak okára próbáltam valahogy rájönni, hogy
miért kezdtünk el egyre jobban a CMC-közvetítette kommunikációra hagyatkozni,
és mit lehet ez ellen tenni, ha még lehet. Ebben nagy segítségemre volt Halas
Csilla klinikai szakpszichológus, akivel telefonon sikerült erről a témáról
beszélgetnem.
A kommunikáció egyidős az emberiséggel,
annak fejlődése már az ősemberre is hatással volt, nagy jelentőséggel bírt az
akkori közösségek életében, finomított a már meglévő emberi információközlésen,
és ennek köszönthetően több ismeret is áramlani tudott őseink körében. Ezek
mellett az agyat, annak kapcsolódási mintázatát is formálta. A kommunikáció
végig fejlesztette az embert, a hírközlési eszközök megjelenése pedig növelte
az információközlés igényét. A távolabbi kapcsolatok előtérbe kerültek,
közelebb került az ember és a világ is. A telefonok megjelenésével egyfajta
mankó született, hiszen amikor a fiatalok elmentek (és a mai gyerekek is
eljárnak) szórakozni, ezen keresztül segítséget tudnak hívni, a szülők „nyomon
követhetik” csemetéiket; és nem utolsó sorban egyre többet tudtunk meg a
másikról. A számítógép, majd a különböző közösségi oldalak megjelenésével más
jellegűvé vált a kapcsolattartás, megszűnt az egyenesség, a személyes
kommunikáció, hiszen a hírfolyamokon látjuk a másikkal megtörtént eseményeket. Más
értékek lettek a mérvadóak: az ismerősök, like-ok száma, a posztokra érkező
reakciók gyorsasága számít, ki milyen hatást vált ki a barátokból.
„A társadalmi rétegek különbsége kezdett
eltűnni, és ezzel el is érkeztünk a kommunikáció anyagi részéhez. Régen a
fiatalok zsíroskenyeret ettek, parkokban találkoztak, vagy átmentek a másikhoz.
Manapság már sok szülő nem szívesen enged be mást a házába a társadalmi
hovatartozás miatt, így a fiatalok gyorséttermekbe, kávézókba járnak. Ami
fejenként ezer forint, és azt anyagilag nem lehet gyakran bírni. Ezzel szemben
a számítógépek által adott kommunikáció ingyen és bérmentve van. – mondta Halas
Csilla. – „A másik oldalon pedig ott van az elidegenedés, a felelősségvállalás
kitolása. Ez a féle kommunikáció nem személyes, nem lehet látni, a másik hogyan
éli meg a közléseket, durvábban, nyersebben, bátrabban fogalmazunk, olyanokat
mondunk vagy posztolunk ki a falunkra, amit élőben nem tennénk. A személyes
kapcsolódás sem lehetséges, hiszen egyszerre több emberrel beszélünk, a
válaszainkban csak felszínes módon tudunk jelen lenni, így a beszélgetések nem
elég mélyek, nem lesznek intimek.”
Éppen ezért lesz majd a párkeresés egyre
nehezebb, és még jobban ki fog tolódni. Bár a szexualitás korán kezdődik, de az
érzelmek csak később, 18-23 éves kor felé kezdenek megjelenni, a főiskola,
egyetem vége felé, a mély elköteleződés pedig a harmadik x után. „Az iskola
befejezése után már nehéz lesz a társkeresés; azokból a csoportokból, ahonnan a
fiatal választhatott volna, már kicsúszott. A társadalmi rétegek eltűnése miatt
a virtuális térben fogják keresni a partnert, például randivonalakon, ahol nem
biztos, hogy találnak olyat, akikkel lehet kezdeni valamit. Így egyre több lesz
a visszautasítás, a bizonytalanság, csalódás, bizalmatlanság, ami az
elmagányosodás felé vezet.” – tette hozzá Halas Csilla.
És hogy ez ellen mit lehet tenni? Olyan
helyeket kell teremteni, ahol a fiatalok jól érezhetik magukat, és nem minden
csak a bulizásról, ivásról, zenehallgatásról szól. Az ötvenes-hatvanas években az
emberek klubhelyeken gyűltek össze, ahol beszélgethettek, ismerkedhettek
egymással.
Persze érthető, miért menekülnek az
emberek a virtuális térbe: izgalmasabb, interaktív, folyamatosan történik
valami, és minden percben úgy érezhetjük, van velünk valaki, akit ismerünk, de mégsem
kell komolyan vennünk. Én magamon is ezt vettem észre, hogy inkább maradok
otthon vagy a kollégiumban, és beszélek online mindenkivel, mintsem el kellene mennem
valahova, találkoznom valakivel. Nem azért, mert egyszerűen nincsen kedvem, hanem
mert így bizony sokkal könnyebb beszélgetni, és nem kell felvállalnom magam a
komolyabb témáknál, nem személyesen kell azt mondanom valakinek például, hogy
„én ezt nem akarom”.
Szabados Dóri
Szabados Dóri
A Baltimore Ravens csapata [Forrás] |
Az őszi féléves demonstrátorkodásom során beosztottak egy számomra addig idegen
tanárhoz, hogy segítsek neki zárthelyit és házi feladatokat javítani. A féléves
munka során egyre inkább megismertem, és csak csodálkoztam, milyen érdekes
emberrel hozott össze a sors, milyen maradandó barátságra találtam. Az
interjúmat Kroó Andrással, az Analízis Tanszék egyetemi tanárával és az MTA
Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadójával készítettem.
Kérdéseim az amerikai és magyar oktatás közötti különbségekre, és az ott
szerzett tapasztalatokra irányultak, de kötetlen beszélgetésünk alatt még sok
érdekes dolgot hallhattam tőle.
Kövess minket a Facebookon is!
Népszerű Írásaink
-
Az egyetemi nyíltnapon mindenki hallhatta, hogy fizikusként és matematikusként szinte bárhol dolgozhat. Talán az évek során hall az ember ...
-
Forrás: http://tinyurl.com/zrnlcv7 A hír egészen friss. Az OM honlapján is megtekinthető. Ismét csökken a kötelező Fizika órák száma ...
-
Forrás: http://tinyurl.com/hyw9huy „ A divat azok utánzása, akik különbözni akarnak azoktól, akik semmiben sem különböznek egymástól.”(...
-
Szabados Dóra: Hogyan indult el a fiatal Krisztián Dávid a természettudományos pályán? Krisztián Dávid: Már általános iskolában indultam ...
-
Forrás: http://tinyurl.com/hoemehv Szerintem nem tévedek nagyot, ha feltételezem, a címet olvasva senki sem fogja tudni, miről is szól ...
Powered by Blogger.