Sör vs. Kávé
Azaz mikor, és mit fogyasszunk, ha kreatív munkát szeretnénk végezni
A nyugati kultúra legnépszerűbb legális drogjaiként tartják számon a sört és a kávét. Rendszeresen fogyasztjuk ezeket az italokat, de nem úgy, ahogy kellene. Ahhoz, hogy felszínre hozzuk a bennünk rejlő valódi potenciált, meg kell találnunk az egyensúlyt.
Mi is a kreativitás valójában? Tudományos szemmel nézve valami eredeti dolog kigondolására irányuló képesség az agyunkban már létező ötletek közötti kapcsolat létrehozásával. Ezeket a kapcsolatokat olyan neurotranszmitterek szabályozzák, mint többek között az adenozin, mely riadóztatja az agyat amikor fogytán van az energia. Erre az agy válaszul szabályozza magát, melynek következtében lelassul a kapcsolatok kialakítása a neuronok között. Ez magyarázza azt, hogy néhány órás intenzív szellemi munka után fáradtnak érezzük magunkat. Az agy ilyenkor lemerült, és csak a pihenés segít a feltöltődésben. Azonban az agyat be is lehet csapni egy titkos fegyverrel, a kávéval, ugyanis miután a koffein bekerül a szervezetünkbe, a receptorok inkább a koffeinnel, mintsem az adenozinnal kapcsolódnak össze, ezáltal az agy úgy érzi, hogy van még energiatartaléka. Ez a hatás már öt perccel azután kialakul, hogy megittunk egy csésze feketét, és fogyasztást követő 15. perc és két óra között a legerősebb. Az ilyen fajta éberség az adrenalin és a kortizol névre hallgató hormonoknak köszönhető. Probléma akkor lehetséges, ha túl gyakran szeretnénk stimulálni magunkat ezekkel, mert akkor fokozatosan egyre több kávéra lesz szükségünk, hogy a kívánt hatást elérjük. Tehát a koffein hozzájárul ahhoz, hogy az agy hatékonyabban működjön tovább, de ehhez további könnyű energiaforrásra, például szénhidrátra van szüksége.
De mi van akkor, ha megvan az energiánk egy új dolog megalkotásához, csak éppen azt sem tudjuk, hogy hogyan álljunk hozzá. Itt jön képbe a sör, hiszen az alkohol a kreativitásunkra van nagy hatással. Sörözés közben érzékelhetjük, hogy csökken a fókusz, romlik a memória, és egyre kevésbé érdekel, hogy mi történik körülöttünk. Ennek az az oka, hogy a nagyagykéreg felelős a tudatos cselekvésekért, a beszédkészségért, és a döntésekért. Amikor az alkohol bejut a nagyagykéregbe, decentralizáltnak kezded érezni magad, de mindeközben az agyad felszabadul rengeteg háttérfolyamat alól. Több kísérlet is igazolja, hogy már 0,07%-os véralkoholszint hatására is javul az emberek kreatív problémamegoldó képessége.
Most már tudjuk, hogy a kávé is és a sör is sokat segíthet a munkánk egy bizonyos szakaszában, na de mikor? Az intuitív gondolkodáshoz nyugalom szükséges, hiszen az agy működése megváltozik. A nyilvánvaló összefüggések meglátása helyett rejtett kapcsolatokra bukkanhatunk rá. Ez magyarázza, hogy az úgynevezett „heuréka-pillanatok” miért éppen sétálás, vagy zuhanyozás közben vannak. Az alkohol ellazít, így hasonló hatást érünk el néhány korsó sörrel. Tehát igyunk sört akkor, ha egy (vagy több) ötletre van szükségünk. Ekkor az agyunk nagyobb része áll a rendelkezésünkre, így mélyebb kapcsolatokat fedezhetünk fel. A kávé a kreativitáshoz nem járul hozzá közvetlenül, de ha már van egy briliáns ötletünk, akkor segít a gyors megvalósításban. Tudományos kísérletek igazolják, hogy a munkavégzés előtti kávézás javítja a munka minőségét, és a teljesítményünket is.
Ha valóban ki akarjuk használni a koffeinben és az alkoholban rejlő pozitív hatásokat, akkor hetente kettőnél többször nem érdemes egyiket sem alkalmazni. Így tudjuk megelőzni a hozzászokást. Az elfogyasztandó mennyiséget sem szabad túlzásba vinni, ha valamin dolgozunk, akkor munka közben néhány csésze kávé vagy egy-két korsó sör már elegendő.
Tehát igyunk sört, ha egy új, kreatív ötletre van szükségünk, ami egyébként nem biztos, hogy az eszünkbe jutna, és igyunk kávét, ha az ötlet már megvan, de neki kell ülni a megvalósításnak.
A túlfogyasztással a könnyen megszervezett előnyök hamar eltűnnek, ezért érdemes tartani a mértéket.
Barabás Zoltán
Forrás:
Kép forrása: http://www.haon.hu/2015/11/kep2.jpg |
Egyik szerkesztőtársam azt javasolta, hogy a címlapunkkal reflektáljunk a párizsi eseményekre. Ebben a vezércikkben is ezt fogom tenni. Az európai közösségnek, s annak részeként nekünk is két feladatunk van. Az egyik nyilvánvaló: véget vetni a terrorista támadásoknak, de a másik kevésbé magától értetődő.
Amellett fogok érvelni, hogy statisztikai és morális alapon
is helyes legyűrni a félelmet.
A KSH adatai szerint az elmúlt években évente 700-an haltak
meg közúti balesetben csak Magyarországon, az EU-ban pedig 25 000-en. Az
európai terrortámadásoknak 144 áldozata volt 2015-ben, míg az EU lakossága
csaknem félmilliárd fő. Autóbalesetben 170-szer több esélyünk van meghalni,
mint terrortámadásban. A terrortámadások megrendítőek, egyszerre, ugyanazon a
helyen sok áldozatot követelnek. Ez azonban nem növeli a statisztikailag
megállapítható, individuális veszélyeket például itthon. Gyakorlatilag esélyünk
sincsen terrortámadás áldozatává válni. Nincsen okunk félelemből lemondani egy
utazást, vagy egy repülést.
Úgy vélem, morálisan is helyes, ha legyőzzük félelmünket. A
félelem nagy károkat okoz, indokolatlan bizalmatlanságot, gyűlöletet szül. Az
elszabadult gyűlölet áldozatai gyakran éppen az ártatlanok. A félelem rombolja
a kohéziót, szabadságukról való önkéntes lemondásra készteti a feleket. Ha
éppen ez a terrortámadások célja, akkor a terrorral úgy szállhatunk szembe a
legbátrabban, ha nem engedjük magunkat megfélemlíteni. A párizsiakkal úgy vállalhatunk
szolidaritást, ha ellenállunk a terrorizmusnak, ezt pedig mi a Műegyetemen úgy
valósíthatjuk meg, ha nem engedjük magunkat terrorizálni, higgadtak és erősek
maradunk, józanul mérlegeljük az okokat és a következményeket.
A párizsi terrortámadással nagyjából egy időben Bejrútot is
megtámadták. Két héttel a támadás előtt pedig lezuhant egy orosz repülőgép, szintén
terrorcselekmény következtében. Bár itthon Párizs vált szimbolikussá, de
teljesen egyértelmű, hogy minden terrorcselekményt ugyanazzal az elutasítással
és az áldozatok iránt érzett ugyanolyan együttérzéssel kell fogadni: bárhol,
bármikor is történjen ilyen támadás védtelen civilek ellen. Az együttélés
eszközei a párbeszéd és az egymás felé fordulás kellene legyen, nem a fegyverek
és az elutasítás. Ezt szeretnénk kifejezni a címlapunkkal.
Bunth Gergely
Forrás:
Megjelent online is az őszi Pikkász! Kellemes olvasást kívánunk!
Kövessétek a Pikkász Facebook oldalát is!
Avagy miért halogatunk és mit lehet(ne) ellene tenni
Damoklész kardjaként lebeg felettünk a határidő, de a ZH-ra való készülés helyett inkább csekkoljuk az emailjeinket, vagy az épp legtrendibb kék közösségi oldalt, bármelyik is legyen az e pillanatban. Aztán megnézünk még egy macskás videót. Rájövünk, épp kijött egy új rész kedvenc sorozatunkból. Egy gyors vacsora mellett bőven belefér még, nem?
A halogatás (angolul „procrastination”) mindannyiunk életének része, kinek nagyobb, kinek kisebb mértékben. Valószínűleg ismerős a szituáció: tudjuk, racionálisan felfogjuk, hogy dolgunk lenne, mégsem vagyunk képesek rávenni magunkat a munkára, egyetemisták esetében legtöbbször a tanulásra. Helyette valami mással foglalkozunk, tologatjuk a határidőket, kifogásokat keresünk, elpazaroljuk a szabadidőnket. Majd mikor már valóban késő, pánikba esünk. Verjük a fejünket a falba, miért nem álltunk neki előbb, megfogadjuk, ilyen többet soha nem fordul elő, majd a következő feladatnál és határidőnél a végtelen ciklus újraindul.
„Különböző motivációs oldalak, önfejlesztő blogok és pszichológiai írások segítségével szedtük össze a halogatás leggyakoribb kiváltó okait. A miértek feltárása után pedig gyakorlatias jótanácsok formájában rögtön közöljük is a népbetegség ellen bizonyítottan működő orvosságok receptjeit.” - állhatna itt a felirat, univerzális megoldást kínálva a doktoranduszok átkának is nevezhető kór ellen.
Mert valóban: az ember beüti a keresőbe a „how to stop procrastination” kifejezést, és máris özönlenek a találatok. Sőt, véleményem szerint az ilyen oldalak többsége kifejezetten egyszerű, sokaknál már bevált módszereket sorol fel, amiket egyszer tényleg érdemes minden halogatással küzdőnek kipróbálnia, ezért szerepelnek az írás végén a nyomtatott sajtó határait és az egyszeri olvasó idegeit feszegető kattinthatatlan linkek. Aztán ha működik az adott módszer, nem árt megtartani, ha pedig nem klappol, lehet újat keresni. A Láthatatlan Egyetem időgazdálkodás tréningjeit is bátor szívvel ajánlom, nagyon hasznos dolgokat lehet rajta tanulni az Eisenhower-mátrixtól kezdve a BME által is hitelesített Pomodoro-technikáig.
Ezzel az írással azonban nem célom a részletekben elveszni, inkább holisztikus képet szeretnék adni a halogatás pszichológiájáról, miközben megköszönöm az ihletet, stílust és szemléletet a zseniális „Wait But Why” blognak. Igazából ez az oldal olyan mély és általános igazságokat tartalmazó bejegyzéseket jelentetett meg a halogatásról, komolyan megfontoltam, egyszerűen fogom, és lefordítom őket. Annak kiderítésére, végül így tettem-e, és ha igen, milyen mértékben, igazi TTK-sként kénytelen leszel ellenőrizni az eredeti forrásokat, kedves Olvasó (újabb kattinthatatlan linkek).
A metaelemzést félretéve, a halogatás egy agyban lezajló rém egyszerű fiziológiai reakció következménye. Talán nem meglepő, hogy nekiállni egy nem azonnali eredményt okozó, hanem csak hosszútávon hasznos munkának (ld. vizsgára készülés), elsőre kellemetlen érzést kelt az emberben. Igazi 22-es csapdája ez, amely az élet szinte minden fontos területén előjön. A kezdeti kényelmetlen apró lépésekből csak hosszú távon lesz örömet és eredményeket hozó jó szokás, például elég egyszerű megvizsgálni, rendszeres napi fél óra edzésnek milyen hatásai vannak, amennyiben azt egy éven keresztül végezzük. Halogatásnál az agy egy primitívnek is nevezhető része pont ezt a kezdeti diszkomfortot igyekszik azonnal megszüntetni, kiváltani instant élményeket okozó pótcselekvéssel. Voalá, tíz perc tanulás után jön a negyven percnyi sorozat és/vagy macskás videó. Tudatalattinkban örök harcot vívnak egymással az agy racionális döntéseket hozó és azonnali élményt kívánó részei, ezért olyan nehéz maga a halogatás elleni küzdelem is. Hiszen ez eleve egy irracionális, őrült állapot, amelyre hosszú távon nehézkesen hatnak a praktikus, racionális tippek és trükkök (ettől függetlenül ki kell próbálni őket!). Igazi változást önvizsgálat segítségével, apró lépésekben tudunk csak elérni, azáltal, hogy tudatossá tesszük az eddig tudat alatt lejátszódó küzdelmet. A halogatás ellen pedig igenis kell tenni, mert szerintem senkinek nem kell leírnom azt a bűntudathoz hasonlítható, de annál sokkal rosszabb érzést, amikor rájövünk, saját magunkkal szúrtunk ki.
Hogy végül a címben feltett kérdést is megválaszoljam: nekiálltam megírni ezt a cikket fél évvel ezelőtt, talán a felével végeztem is. De motiváció hiányában, perfekcionizmusból és egyéb sürgősebbnek tűnő teendők miatt – az egyik forrás szerint ezek mind klasszikus halogatási okok – úgy döntöttem, nem fontos akkor befejeznem az írást. Ahogy mondani szokás, „elengedtem”. Cserébe fél évig értek bennem a témával kapcsolatos gondolatok, és egész biztos vagyok benne, végül így egy határidőre összetákolt fércmunkánál talán színvonalasabb írást tarthatsz a kezedben, kedves Olvasó.
Hat hónapig kotlott:
Horváth Balázs
A fent dicsőített „Wait But Why”
blog elemző írásai a témában, amit mindenképp olvass el, ha még teljesebb képet
szeretnél kapni:
Az egykori BME Támpont Iroda
összefoglaló írásai, köztük a Pomodoro-technika bemutatása:
Hasznos tippek és trükkök
angolul:
Megjelent online a nyári Pikkász!
Ezúton is köszönjük a Káténak a tördelést. Továbbra is csak online jelenünk meg, számításaink szerint ősztől tudunk újra nyomtatni.
Kellemes olvasást kívánunk!
Donald Tusk az
Európai Tanács elnöke szerint több mint 40 000 menekültet kell újra elhelyezni
az Európai Unió területén[1].
Calais-ben a kamionokra másznak fel[2] az
Angliába vándorlók. A magyar kormány kerítést épített a szerb határra és
nemzetközi visszhanggal rendelkező „poster war”-t folytat[3].
Honnan jönnek ezek az emberek? Hová mennek? Hogyan kell szerepet vállalni egy
ilyen helyzetben?
Mi az a menekültügy?
Az állandó háborúk és belső zavargások miatt folyamatosan
kénytelenek az emberek elhagyni otthonaikat. Gyakran nem is az üldöztetés elől
menekülnek, hanem a szerény anyagi körülmények és jövőbeli kilátásból
igyekeznek jobb sorsot találni. Maga a jelenség mindig is létezett, a középkori
Európa történelmét felszabdaló háborúk elől sokan elmenekültek, s a háborúkat
követő emberhiányt az uralkodók gyakran szervezett, támogatott betelepítéssel
orvosolták. A magyarországi sváb- és zsidóközösségek is – legalábbis részben
biztosan – ilyen folyamatok eredménye. Többek között az én felmenőim egy ága is
így érkezett Magyarországra II. József alatt. Asszimilálódva a magyar kultúrába
ezek a közösségek gazdagítják a nemzet sokszínűségét és szellemi kapacitását.
Modern menekültek
A történelmi példákkal ellentétben a XXI. századi menekültek
céljai és fogadtatása is más. A globalizációval szinte eltűnt a külföldről
érkezők újítási ereje. A nemzetállamok kialakulásával és a nacionalizmus
megerősödésével párhuzamosan erősödtek a nemzeti és etnikai soviniszta
irányzatok, az idegengyűlölet. A kapitalizmus hullámvasútján teljesen
kiszámíthatatlan az olcsó munkaerő megítélése. Mikor az ország jól teljesít,
annak lakói örömmel mondanak le a piszkosabb munkákról a bevándorlók javára, válság
idején azonban azzal vádolják őket, hogy elveszik a munkájukat. Ennek
iskolapéldája Németország és a török kisebbség. A XX. század egyik
legalapvetőbb tapasztalata, hogy a jóléti válságok és a radikális irányzatok
erősödése kéz a kézben járnak.
Menekültek a világban
2014-ben eddig ismeretlen magasságokba emelkedett a
menekülök száma a világban, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal
tanulmányából[4]. Közel
900 ezer menedékkérelmet regisztráltak a világ fejlett országaiban, majdnem
másfélszer annyit, mint 2013-ban. Ennek döntő részét, 700 ezret Európában.
A legfőbb kibocsátó országok a konfliktusövezetekbe tartozó államok. 2014-ben az EU-ba csak Szíriából 120 ezer menekült érkezett! Az öt éve tartó szíriai konfliktus elől sokan menekülnek a környező országba és sokan kelnek útra Európa irányába jobb sorsot remélve. A világ összes országában becslések szerint több mint 4 millió szír menekült tartózkodik!
A legfőbb kibocsátó országok a konfliktusövezetekbe tartozó államok. 2014-ben az EU-ba csak Szíriából 120 ezer menekült érkezett! Az öt éve tartó szíriai konfliktus elől sokan menekülnek a környező országba és sokan kelnek útra Európa irányába jobb sorsot remélve. A világ összes országában becslések szerint több mint 4 millió szír menekült tartózkodik!
Európa
Európa legnagyobb kibocsátó országa Koszovó. A koszovói és
szír, illetve afgán menekülőkben az a közös, hogy jelentős részük a
magyar-szerb határon tervezi átlépni a schengeni határt. Európába még a
Földközi-tengeren érkeznek menekültek elképesztően veszélyes körülmények
között. Az ENSZ adatai szerint csak a tavalyi évben mintegy 3 ezren veszítették
életüket tengeri balesetekben. A tengeren érkezők főbb célpontjai Görögország,
Olaszország és Spanyolország.
Forrás: The Guardian |
A befogadó államok és
Magyarország
A világon a legtöbb menedékkérőt befogadó államok a konfliktuszóna
közelébe eső országok, mint Törökország, vagy a megengedő szabályozással
rendelkező országok, mint Svédország. A legnagyobb befogadók Németország és az
Egyesült Államok.
Magyarországon a menedékkérelmek száma csaknem ötszörösére
nőtt egy év alatt. Csak 2015 első negyedében több mint 30 ezer menedékkérelmet
rögzítettek Magyarországon, míg az utóbbi két negyedévet megelőző negyedévekben
ez a szám a 10 ezret sem érte el soha. A KSH felhívja a figyelmet azonban arra,
hogy a fenti számok ellenére Magyarország továbbra sem tartozik a fő
célországok felé. A hazai helyzetre jellemző, hogy „a menedékjogi kérelmezők
döntő többsége a menekültjogi eljárás lefolytatását be sem várva rövid időn
belül elhagyja az országot[…] Magyarország nem tartozik a menedékkérők
célországai közé, hanem tranzit jelleget tölt be”.
A pápa együttérzésre
szólít fel
Francia és ausztriai határzáró intézkedések utáni beszédében
a pápa a menekültekkel való együttérzésre szólít fel, írja a Reuters[5].
„Kérjünk bocsánatot azokért az emberekért és intézetekért, akik becsukják
kapuikat a családot és védelmet kereső menekültek előtt”. Imára szólított fel a
menekültek emberi méltóságának magőrzéséért és sürgette a nemzetközi közösséget
az összehangolt és hatékony munkára a kényszerű menekülések okainak
megszüntetésére.
Bunthy
Visszatérő és friss arcok Tokaj-Rakamaz csodaországában
Egy év
kihagyás után ismét leszúrhatják sátraikat a Tokajra érkező fiatalok, ugyanis a
Hegyalja júliusban visszatér. Idén egy kívül-belül megújult fesztiválon
tombolhatnak a rajongók, és a megszokott rock vonal mellett új színek is
megjelennek a zenei palettán. A hazai együttesek közül olyan nevekkel
találkozhatunk, mint például a The Carbonfools, a Belga vagy a Csík
zenekar.
A 2015-ös év zenei fesztiváljainak sora egy régi, mégis új színfolttal bővül, hiszen újra itt Hegyalja. A 15 éves múltra visszatekintő esemény 2000 óta vonzza elsősorban a rockzene elhivatott követőit, idén pedig megújulva Borsodi Kingdom of Hegyalja néven jelentkezik. A fesztivál minden szempontból kinyílik, és sokkal több stílusból válogathatnak a bulizni vágyók. A populárisabb vonalat kedvelők már készülhetnek a külföldi nagyágyúkra, hiszen ott lesz többek között a közönség kedvenc Rudimental és az elektronikus műfajban utazó Milk and Sugar is. Természetesen a rockzene sem maradhat el, így például az Eagles of Death Metal és a Nightwish is zúz majd a Hegyalján.
Magyar
fronton igazi klasszikusnak számító zenekarok gondoskodnak a tökéletes
fesztiválélményről. A The Carbonfools már visszajáró vendég, és Fehér Balázs, a
zenekar frontembere kifejezetten örül a változásoknak: "Számomra mindig
is fontos volt a nyitottság, így boldog vagyok, hogy a Hegyalja kicsit
leporolja a rockfesztivál sztereotípiáit és megújul. Végre itt az alkalom, hogy
a különböző stílusok képviselői együtt zenélhessenek ezen a csodás
vidéken" - mesélte Balázs.
A zenei
sokszínűségéről és bevállalóságáról híres Belga ismét felborzolja majd a
kedélyeket, és idén is meglepetéssel készül a rajongóknak.
"Nagyon
bizakodunk az újítással kapcsolatban. Ahogy a zenénk is sokszínű, úgy
szeretjük, ha a közönségünk is mindenevő és befogadó a sajátos
poénjainkra. Lázasan dolgozunk az új lemezünkön, emellett pedig újdonságok
és meglepetések várhatók a fesztiválon is, de ezekről még nem mondhatunk el
semmit" - árulta el sejtelmesen Mégöt.
A
hazai fellépők sorában a Csík zenekart is megtaláljuk, akik a népzenei vonalat
erősítik a fesztiválon. A népszerű feldolgozásokon kívül, saját
szerzeményeikkel is taroló formáció most sem hazudtolja majd meg magát. A
tervekről a csapat hegedűse, Szabó Attila mesélt.
"Nagy
rajongói vagyunk a tokaj-rakamazi helyszínnek és mindig szívesen zenélünk
fesztiválokon. Elsődleges célunk, hogy minél szélesebb kör megismerje az igazi
autentikus magyar népzenét, és a megújult Hegyalja Fesztiválon egy olyan
közönségnek mutatkozhatunk be, akik eddig talán még nem láttak minket. A
szokásos január-februári pihenő után már belevetettük magunkat a munkába így a
fesztiválon már bizonyosan új dalokat is játszunk."
További infók:
http://kingdomofhegyalja.hu/
https://www.facebook.com/hegyaljafesztival
https://www.youtube.com/hegyaljafesztival
http://kingdomofhegyalja.hu/
https://www.facebook.com/hegyaljafesztival
https://www.youtube.com/hegyaljafesztival
Egy előző évi, X. hó elsejei kormányrendelet felállítja
a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt azzal
a feladattal, hogy kezelje a központi költségvetésből – még ha közvetve is – finanszírozott
lapokat, médiaanyagokat. A Pikkász a kormányrendelet alapján állami
finanszírozásban – tehát például hallgatói normatívából – csak akkor jelenhet
meg nyomtatásban, ha a Nemzeti Kommunikációs Hivatal előbb jóváhagyja mind
financiális, mind tartalmi szempontból.
A 2014. évi CCXLVIII kormányrendelet 4. §/(1) alapján:
„A Hivatal ellátja az érintett szervezetek kormányzati kommunikációs feladatainak szakmai felügyeletét, amelyeket az érintett szervezetek társadalmi tevékenységük érdekében, feladatkörükben, a központi költségvetés terhére hajtanak végre.”
A Pikkász rendkívüli közgyűlése visszautasítja, hogy alávesse magát ennek a cenzúrának. A lap akkor tud megjelenni nyomtatásban, ha találunk hozzá szponzort, vagy változás áll be a fentiekben. Őszintén reméljük, hogy ezek valamelyikére minél hamarabb sor kerül, és ismét nyomtatott újságot adhatunk az Olvasó kezébe.
„A Hivatal ellátja az érintett szervezetek kormányzati kommunikációs feladatainak szakmai felügyeletét, amelyeket az érintett szervezetek társadalmi tevékenységük érdekében, feladatkörükben, a központi költségvetés terhére hajtanak végre.”
A Pikkász rendkívüli közgyűlése visszautasítja, hogy alávesse magát ennek a cenzúrának. A lap akkor tud megjelenni nyomtatásban, ha találunk hozzá szponzort, vagy változás áll be a fentiekben. Őszintén reméljük, hogy ezek valamelyikére minél hamarabb sor kerül, és ismét nyomtatott újságot adhatunk az Olvasó kezébe.
A Pikkász sajnálja, hogy a kormány, illetve az intézkedő
szervek nem kerítettek módot az érintettek kielégítő és előzetes informálására,
a párbeszédre az egyetemmel és a hallgatói képviselőinkkel. Megdöbbenve
tapasztaljuk, hogy képviselőink sem tudnak válaszolni bizonyos kérdésekre, mert
nincsenek tájékoztatva.
A Pikkász úgy véli, hogy az államnak semmilyen közvetlen
kapcsolatban sem volna szabad állnia a kar lapjával, és minden ezzel ellentétes
törekvés az egyetemi sajtószabadságot sérti. A nyomtatás megoldását a jövőben
szponzorok felkutatásával kívánjuk megoldani. A Pikkász úgy döntött, hogy
megpróbálja felvenni más érintettekkel is a kapcsolatot, és megismerni azokat
az egyetemi szerveződéseket, melyek a helyzet kapcsán jöttek létre, valamint
más kari lapok álláspontját is. Szolidárisak vagyunk az összes egyetemi
sajtóorgánummal, amit az intézkedés érint, mind a Műegyetemen, mind máshol.
Úgy véljük, hogyha a nyomtatás lehetőségét lapunknak nem
biztosítják hamarosan ismét, akkor lépéseket kell tennünk a helyzet
megváltoztatása érdekében. A megoldást, a módszereket még keressük, de
igyekszünk minél több információt és minél több társat szerezni.
Bunth Gergely
Megjelent online a tavaszi Pikkász!
A címlap jobb alsó sarkában elhelyezett fekete szalaggal szeretnék felhívni a figyelmet a sajtószabadságot és a Pikkász nyomtatását anyagilag korlátozó helyzetre, ami miatt egyelőre csak online tudunk megjelenni. A szerkesztőség álláspontját ezzel kapcsolatban a vezércikkben olvashatjátok. Jó olvasást!
Sziasztok!
A Műegyetemen lassan hagyománnyá válik, hogy néhány évente színre visszük Michael Frayn Koppenhága című darabját. A háromszereplős kamaradráma Werner Heisenberg, Niels Bohr és felesége, Margrethe beszélgetésein keresztül keresi a választ olykor egészen egyszerűnek tűnő kérdésekre, mint például "Mit mondtunk egymásnak 1941 szeptemberében, Koppenhágában?"; néha kicsit nehezebbekre, "Miért ért véget ott és akkor a barátságunk?"; és néha olyanokra is, amire sokan és régóta keresik a válaszokat, és néha túl sokat is találnak: "Milyen erkölcsi felelőssége van egy fizikusnak? Mik a kötelességei egy hazafinak és mi az emberséges?"
Ha érzel magadban vállalkozó kedvet, ha szívesen áldoznál színjátszásra a szabadidődből, és érdekel a háború és a tudomány összefonódásának e drámája, akkor itt a helyed köztünk! A jelentkezéseket Sükösd Csaba Tanár Úrnak küldjétek: sukosd@reak.bme.hu
Várjuk jelentkezéseteket!
A PikkÁsz szerkesztősége elnézést kér a késői megjelenésért, több dolog is nehezítette a szerkesztőség munkáját az utóbbi hónapokban. Most megújult erővel, immár új főszerkesztővel folytatjuk a lap szerkesztését, jelenleg is gőzerővel dolgozunk a következő, tavaszi szám kiadásán. Sajnos nyomtatott formában nem fog megjelenni mostani számunk, a BME TTK Hallgatói Képviselet erre vonatkozó hivatalos válaszát változtatás nélkül közöljük:
"A Nemzeti Kommunikációs Hivatal célja a kormányzati kommunikációs feladatok költséghatékony megvalósítása, amelynek érdekében a Hivatal a kormányzati kommunikációs beszerzéseket egy központi közbeszerzési rendszerben valósítja meg. Ennek megfelelően a Hivatal felállításával a kormány kötelezi az intézményünket arra, hogy minden PR anyagot, újságot, nyomdai anyagot rajtuk keresztül rendeljünk meg. Jelenlegi álláspont szerint ide tartoznak a kari lapok is. Ezek miatt ebben a félévben nem tudunk kiadni nyomtatott Pikkászt. A helyzet előremozdítása érdekében lépéseket tesz az Egyetem. Addig is a kari lapot online jelentetjük meg. Megértésetekben bízva kérjük türelmeteket.
Köszönettel:
Természettudományi Kar Hallgatói Képviselet"
Kövessétek Facebook oldalunkat!
"A Nemzeti Kommunikációs Hivatal célja a kormányzati kommunikációs feladatok költséghatékony megvalósítása, amelynek érdekében a Hivatal a kormányzati kommunikációs beszerzéseket egy központi közbeszerzési rendszerben valósítja meg. Ennek megfelelően a Hivatal felállításával a kormány kötelezi az intézményünket arra, hogy minden PR anyagot, újságot, nyomdai anyagot rajtuk keresztül rendeljünk meg. Jelenlegi álláspont szerint ide tartoznak a kari lapok is. Ezek miatt ebben a félévben nem tudunk kiadni nyomtatott Pikkászt. A helyzet előremozdítása érdekében lépéseket tesz az Egyetem. Addig is a kari lapot online jelentetjük meg. Megértésetekben bízva kérjük türelmeteket.
Köszönettel:
Természettudományi Kar Hallgatói Képviselet"
Kövess minket a Facebookon is!
Népszerű Írásaink
-
Az egyetemi nyíltnapon mindenki hallhatta, hogy fizikusként és matematikusként szinte bárhol dolgozhat. Talán az évek során hall az ember ...
-
Forrás: http://tinyurl.com/zrnlcv7 A hír egészen friss. Az OM honlapján is megtekinthető. Ismét csökken a kötelező Fizika órák száma ...
-
Forrás: http://tinyurl.com/hyw9huy „ A divat azok utánzása, akik különbözni akarnak azoktól, akik semmiben sem különböznek egymástól.”(...
-
Forrás: http://tinyurl.com/hoemehv Szerintem nem tévedek nagyot, ha feltételezem, a címet olvasva senki sem fogja tudni, miről is szól ...
-
Szabados Dóra: Hogyan indult el a fiatal Krisztián Dávid a természettudományos pályán? Krisztián Dávid: Már általános iskolában indultam ...
Powered by Blogger.