PikkÁsz

Tanuljanak keményen, mert akkor a munka már sima ügy lesz (már csak a rutin miatt is).

Bojtos Péter - Ericsson - project management

Tök jó használni a gyakorlatban olyan dolgokat, mint például 4 dimenziós ellipszoidok vagy kovariancia-mátrixok.

ARH - képfeldolgozás

Tanulj meg programozni és angolul cikket írni.

MTA, ESO - doktori

Menjetek külföldre sok pénzért és hátra se nézzetek.

BME doktorandusz

Tanuljatok meg angolul és fizikául!

University Pierre and Marie Curie: young researcher

Az elektronika tárgy (és labor) fontosabb lehet, mint hinnéd.

MTA Wigner FK RMI - magfúziós alapkutatás

Kísérlettervezésben, statisztikában és programozásban való jártasság meglepően hasznos kiegészítő képességeket adhatnak.

GE Lightning - fejlesztőmérnök

PhD témavezetőmet az SZFKI-ban elvégzett munkám kapcsán ismertem meg, és ez motivált arra, hogy a fokozatot megszerezzem. Korábban nem volt ilyen ambícióm.

Sándor Péter - Virginiai Egyetem postdoc

Érdemes a diplomamunka készítését már egy olyan, külsős helyen végezni, ahová be akarsz kerülni, így bizonyíthatod rátermettséged leendő főnöködnek már az egyetemi évek alatt.

Márton - Paksi Atomerőmű Zrt., Reaktorfizikus

Mindenképpen próbálj meg minél több gyakorlati tapasztalatot szerezni. Akkor is megkönnyíti az életed, ha úgy döntesz, hogy életed végéig akadémiai pályán maradnál.

Brit Igazságügyi Minisztérium - Operációkutatás

Ha szeretnél kutató lenni, akkor mindenképpen érdemes TDK-zni. Sőt, akkor is, ha iparba akarsz menni, hisz ez egy önálló projekt, amit beírhatsz az önéletrajzodba és sokkal többet mond el rólad egy leendő munkaadónak mint a tanulmányi átlagod. Én a TDK-imból kinőtt kutatómunkám segítségével értem el, hogy felvegyenek a Caltech-re.

Guszejnov Dávid - California Institute of Technology PhD

Sajnos, mivel a munkák nagy része üzleti vagy hatósági titok, így ebben a témában nem tudok nyilatkozni. Ellenben sokat tanultam belőlük, és meg kell említenem, hogy a többiek is nagyon kedvesek/segítőkészek az Sugárbiztonsági Laboratóriumban (SBL). De valamit talán mégis megoszthatok: volt szerencsém pár perc erejéig a karbantartás alatt bebújni az egyik paksi gőzfejlesztőbe, az igaziba, nem pedig a Karbantartó Gyakorló Központban (KGYK) kiállítottba. :)

Dósa Gergely - MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának Sugárbiztonsági Laboratórium

Nagyon fontosak az alapozó tárgyak matematikából és elméleti fizikából. Ha elméleti fizikával szeretnének foglalkozni, ezeket jól kell ismerniük. A modern fizikai fogalmak nem léteznének klasszikus mechanika és elektrodinamika nélkül; lehet, hogy ezek unalmasnak vagy feleslegesnek tűnnek néha, de számtalan helyen visszaköszönnek a legmodernebb fizikai elméletekben.

Még egy tanulással kapcsolatos tanulság: a készségek elsajátítása csak gyakorlással megy, ezért fontosak a házi feladatok. Én azokból a tárgyakból profitáltam a legtöbbet, ahol volt ilyen (akár a vizsga helyett ezzel lehetett jegyet szerezni.) Érdemes keresni az ilyen tárgyakat, vagy felvetni az előadónak, hogy adjon ki feladatokat (erre sajnos nem mindenki lesz hajlandó, mert sok plusz munkát jelent).

Horváth Miklós - MTA Wigner FK RMI tudományos segédmunkatárs

Munkába állva először úgy tűnt, hogy túl elvont az egyetemen kapott tudás. Rengeteg ipar- és cégspecifikus, továbbá mérnöki jellegű dolgot kellett megtanulnom. De pár hónap múltán elkezdtek előkerülni olyan feladatok, melyekhez kellett a fizika szakon szerzett tudás. Most legtöbbet a méréstechnikai ismereteket használom: pl. hogy mikor számít jónak egy mérésből levont következtetés, hogy mikor fogadható el egy trükkösebb görbeillesztés eredménye, hogy zajos jelekből levont következtetések mikor és mihez képest válnak értelmessé, hogy "hány szigmás" egy állítás pontossága, stb. Utólag sajnálom, hogy nem figyeltem eléggé a Bev.Mér előadáson. :) Szóval nem mindig igaz, hogy az egyetemi ismeretek túl elméletiek az ipari elhelyezkedéshez.

Obreczán Vince - Semilab és Doktorandusz

Érdemes lehet doktoranduszkodni Magyarországon akkor is, ha végül nem akar az ember akadémiai pályán maradni. Ez idő alatt az ember persze nem keresi halálra magát, de a doktoranduszi élet érdekes és egyben kötetlenebb: ez az utolsó időszak, amikor még kedvére tanulhat az ember (doktoranduszok is vehetnek fel tárgyakat tetszőleges egyetemen; én pl. egy fél év C++ programozást hallgattam az ELTE-n), szerencsés esetben utazhat is az ember ösztöndíjakkal össze-vissza :-) Király érzés doktornak lenni, és ha doktori után mégis az iparban akar az ember elhelyezkedni (ekkor még van rá lehetőség), számíthat az ember erősebb fizetésre. (PhD-val rendelkező munkavállaló után a munkáltatót adókedvezmény illeti meg: ez érvelési alap lehet a bértárgyaláskor.) Érdemes persze doktori éveink alatt az általánosan használható képességeinket is fejleszteni, mint pl. a programozási készség. 

Kiss Koppány Ákos - ANTE Kft.

Az BSc végén, az MSc alatt, és az új BSc mintatanterv kidolgozásakor is folyamatosan szembesülnöm kellett azzal a fizikus oktatók körében elterjedt nézettel, mely szerint az orvosi fizika matematikai értelemben nem támaszt nagy elvárásokat, haladóbb matematikai tárgyakat még kötválnak sem érdemes berakni ebbe a specializációba. Sugárterápiában nincs tapasztalatom, de képalkotás területén ez óriási tévedés, és véleményem szerint rendkívül ártalmas hozzáállás. A képalkotás, rekonstrukció és a képfeldolgozás témájú fejlesztői munka rendkívül magas szintű matematikai (és számítástechnikai) ismeretek meglétét és azok stabil megértését igényli. Mivel elég specifikus terület a fizikában, ezért nem várható, hogy az alapképzés az egész ismeretanyagot átadja, de az alapozó matematika hiánya el tudja lehetetleníteni a későbbi önálló tanulást. Ebből következően aki képalkotással szeretne foglalkozni, annak már a BSc-n célszerű kötelezőnek tekintenie az olyan tárgyakat, mint pl. a funkcionálanalízis vagy a numerikus módszerek.

Kettinger Ádám - Doktorandusz, MTA TTK Agyi Képalkotó Központ, MR fizikus

Nem olyan rég voltam egy konferencián, ahol a THz-es technológia jelenét és jövőjét mutatták be. Rengeteg előadás tartottak a képalkotástól kezdve a spektroszkópián át a csillagászatig. Egy hölgy a NASA Jet Propulsion Laboratory-ból jött és arról beszélt, hogyan lehet a korai univerzum állapotát látni az űrből érkező nagyfrekvenciás jelek okos detektálásával. Az előadás után beszélgettünk és azt éreztem, hogy a BME-s tapasztalataimnak köszönhetően (amelyben volt ESR spektrométer fejlesztés és radar építés), kicsit otthon vagyok a témában, ugyanazokat a fogalmakat használják a NASA-ban mint itthon és hasonlóak a technikai kihívások is. Bár a természet megfigyelésének tárgya különböző, mégiscsak ugyanazt csináljuk -ez nagyon jó érzéssel töltött el és lelkesített. PhD ,,diák" vagyok Hollandiában, de itt a státuszom nem diák hanem ,,munkatárs" - fizetést kapok, adózok és fizetek a nyugdíjba.

Bernáth Bence - PhD ,,munkatárs" Hollandiában

Sokan kérdezik, hogy miért hagytam hátra szinte teljes 5 évnyi egyetemi tanulmányaimat, és kezdtem újra IT területen.

Negyedév elejére viszonylag jól képben voltam a lehetőségeimmel, mint fizikus (köszönhetően részben a Cégvilágnak). Tudtam, hogy az akadémia nem nekem való, láttam, hogy mennyire bizonytalan még kemény munkával is 3-4 év alatt PhD-t szerezni otthon, és nem éreztem úgy, hogy PhD-vel annyival jobb lehetőségeim lennének, hogy megérné a befektetést és kockázatot. Így egyértelmű volt, hogy az iparban szeretnék elhelyezkedni.

Ennek megfelelően próbáltam feltérképezni a lehetőségeket fizikusokat alkalmazó cégeknél, TDK munkát ugyan nem sikerült szereznem náluk, de a diplomamunkám már egy cég által kiírt projekt lett. Ők viszont, miután fél évig jegeltek, ötödév elején bejelentették, hogy csúszik legalább egy évet a projekt a részükről, úgyhogy lényegében csináljak, amit akarok. Ezek után egyértelmű volt, hogy náluk nem fogok dolgozni, ha ennyire értéktelen számukra egy potenciális munkavállaló, akit 1 évig ingyen képezhetnek a diplomamunka keretein belül.

Ötödév őszén tehát elkezdtem további lehetőségek után kutatni, és állásinterjúkra jelentkezni. Egy másik, sok fizikust alkalmazó céget is megpróbáltam, noha többségében inkább negatív véleményeket hallottam róluk. Szerencsére az interjúélmény elég volt ahhoz, hogy lássam, náluk sem szívesen dolgoznék. Az Ericssonos interjú viszont kifejezetten pozitív élmény volt, mindenhol kedves és pozitív emberekkel találkoztam. Emellett pedig nyitottak voltak arra is, hogy diplomaírás mellett heti 24 órában foglalkoztassanak, ami egy nagyszerű lehetőség volt számomra, hogy eldöntsem, tudok és akarok-e IT területen dolgozni. Ebben a négy hónapban megtapasztaltam, hogy az infomatikus munka is tele van szellemi kihívásokkal, és emellett a cégnek is valóban fontos a dolgozók elégedettsége.

Meglepő ugyan, de lényegében értékesebb voltam az Ericsson számára informatikus tapasztalat nélkül, mint fizikusokat foglalkoztató cégeknek fizikus diplomával. Ahogy látom, az elmúlt években ezek a folyamatok csak tovább erősödtek, egyre nagyobb az igény szoftverfejlesztőkre, és egyre több betöltetlen állás van. 5 év távlatából visszanézve egyértelműen úgy érzem, hogy jó döntést hoztam. Nem csak a Szilícium-völgyben, hanem Budapesten is egyre értékesebb a programozási tapasztalat, egyre több lehetőség közül lehet válogatni, és könnyebb előrelépni, ha valaki elég jó, mint egy olyan szűk területen, mint a fizika.

Ferenczy Máté - CloudSimple, szoftverfejlesztő