Sör vs. Kávé
Azaz mikor, és mit fogyasszunk, ha kreatív munkát szeretnénk végezni
A nyugati kultúra legnépszerűbb legális drogjaiként tartják számon a sört és a kávét. Rendszeresen fogyasztjuk ezeket az italokat, de nem úgy, ahogy kellene. Ahhoz, hogy felszínre hozzuk a bennünk rejlő valódi potenciált, meg kell találnunk az egyensúlyt.
Mi is a kreativitás valójában? Tudományos szemmel nézve valami eredeti dolog kigondolására irányuló képesség az agyunkban már létező ötletek közötti kapcsolat létrehozásával. Ezeket a kapcsolatokat olyan neurotranszmitterek szabályozzák, mint többek között az adenozin, mely riadóztatja az agyat amikor fogytán van az energia. Erre az agy válaszul szabályozza magát, melynek következtében lelassul a kapcsolatok kialakítása a neuronok között. Ez magyarázza azt, hogy néhány órás intenzív szellemi munka után fáradtnak érezzük magunkat. Az agy ilyenkor lemerült, és csak a pihenés segít a feltöltődésben. Azonban az agyat be is lehet csapni egy titkos fegyverrel, a kávéval, ugyanis miután a koffein bekerül a szervezetünkbe, a receptorok inkább a koffeinnel, mintsem az adenozinnal kapcsolódnak össze, ezáltal az agy úgy érzi, hogy van még energiatartaléka. Ez a hatás már öt perccel azután kialakul, hogy megittunk egy csésze feketét, és fogyasztást követő 15. perc és két óra között a legerősebb. Az ilyen fajta éberség az adrenalin és a kortizol névre hallgató hormonoknak köszönhető. Probléma akkor lehetséges, ha túl gyakran szeretnénk stimulálni magunkat ezekkel, mert akkor fokozatosan egyre több kávéra lesz szükségünk, hogy a kívánt hatást elérjük. Tehát a koffein hozzájárul ahhoz, hogy az agy hatékonyabban működjön tovább, de ehhez további könnyű energiaforrásra, például szénhidrátra van szüksége.
De mi van akkor, ha megvan az energiánk egy új dolog megalkotásához, csak éppen azt sem tudjuk, hogy hogyan álljunk hozzá. Itt jön képbe a sör, hiszen az alkohol a kreativitásunkra van nagy hatással. Sörözés közben érzékelhetjük, hogy csökken a fókusz, romlik a memória, és egyre kevésbé érdekel, hogy mi történik körülöttünk. Ennek az az oka, hogy a nagyagykéreg felelős a tudatos cselekvésekért, a beszédkészségért, és a döntésekért. Amikor az alkohol bejut a nagyagykéregbe, decentralizáltnak kezded érezni magad, de mindeközben az agyad felszabadul rengeteg háttérfolyamat alól. Több kísérlet is igazolja, hogy már 0,07%-os véralkoholszint hatására is javul az emberek kreatív problémamegoldó képessége.
Most már tudjuk, hogy a kávé is és a sör is sokat segíthet a munkánk egy bizonyos szakaszában, na de mikor? Az intuitív gondolkodáshoz nyugalom szükséges, hiszen az agy működése megváltozik. A nyilvánvaló összefüggések meglátása helyett rejtett kapcsolatokra bukkanhatunk rá. Ez magyarázza, hogy az úgynevezett „heuréka-pillanatok” miért éppen sétálás, vagy zuhanyozás közben vannak. Az alkohol ellazít, így hasonló hatást érünk el néhány korsó sörrel. Tehát igyunk sört akkor, ha egy (vagy több) ötletre van szükségünk. Ekkor az agyunk nagyobb része áll a rendelkezésünkre, így mélyebb kapcsolatokat fedezhetünk fel. A kávé a kreativitáshoz nem járul hozzá közvetlenül, de ha már van egy briliáns ötletünk, akkor segít a gyors megvalósításban. Tudományos kísérletek igazolják, hogy a munkavégzés előtti kávézás javítja a munka minőségét, és a teljesítményünket is.
Ha valóban ki akarjuk használni a koffeinben és az alkoholban rejlő pozitív hatásokat, akkor hetente kettőnél többször nem érdemes egyiket sem alkalmazni. Így tudjuk megelőzni a hozzászokást. Az elfogyasztandó mennyiséget sem szabad túlzásba vinni, ha valamin dolgozunk, akkor munka közben néhány csésze kávé vagy egy-két korsó sör már elegendő.
Tehát igyunk sört, ha egy új, kreatív ötletre van szükségünk, ami egyébként nem biztos, hogy az eszünkbe jutna, és igyunk kávét, ha az ötlet már megvan, de neki kell ülni a megvalósításnak.
A túlfogyasztással a könnyen megszervezett előnyök hamar eltűnnek, ezért érdemes tartani a mértéket.
Barabás Zoltán
Forrás:
No comments:
Post a Comment