Ide menekülnek vagy tovább?

Donald Tusk az Európai Tanács elnöke szerint több mint 40 000 menekültet kell újra elhelyezni az Európai Unió területén[1]. Calais-ben a kamionokra másznak fel[2] az Angliába vándorlók. A magyar kormány kerítést épített a szerb határra és nemzetközi visszhanggal rendelkező „poster war”-t folytat[3]. Honnan jönnek ezek az emberek? Hová mennek? Hogyan kell szerepet vállalni egy ilyen helyzetben?

Mi az a menekültügy?
Az állandó háborúk és belső zavargások miatt folyamatosan kénytelenek az emberek elhagyni otthonaikat. Gyakran nem is az üldöztetés elől menekülnek, hanem a szerény anyagi körülmények és jövőbeli kilátásból igyekeznek jobb sorsot találni. Maga a jelenség mindig is létezett, a középkori Európa történelmét felszabdaló háborúk elől sokan elmenekültek, s a háborúkat követő emberhiányt az uralkodók gyakran szervezett, támogatott betelepítéssel orvosolták. A magyarországi sváb- és zsidóközösségek is – legalábbis részben biztosan – ilyen folyamatok eredménye. Többek között az én felmenőim egy ága is így érkezett Magyarországra II. József alatt. Asszimilálódva a magyar kultúrába ezek a közösségek gazdagítják a nemzet sokszínűségét és szellemi kapacitását.

Modern menekültek
A történelmi példákkal ellentétben a XXI. századi menekültek céljai és fogadtatása is más. A globalizációval szinte eltűnt a külföldről érkezők újítási ereje. A nemzetállamok kialakulásával és a nacionalizmus megerősödésével párhuzamosan erősödtek a nemzeti és etnikai soviniszta irányzatok, az idegengyűlölet. A kapitalizmus hullámvasútján teljesen kiszámíthatatlan az olcsó munkaerő megítélése. Mikor az ország jól teljesít, annak lakói örömmel mondanak le a piszkosabb munkákról a bevándorlók javára, válság idején azonban azzal vádolják őket, hogy elveszik a munkájukat. Ennek iskolapéldája Németország és a török kisebbség. A XX. század egyik legalapvetőbb tapasztalata, hogy a jóléti válságok és a radikális irányzatok erősödése kéz a kézben járnak.

Menekültek a világban
2014-ben eddig ismeretlen magasságokba emelkedett a menekülök száma a világban, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tanulmányából[4]. Közel 900 ezer menedékkérelmet regisztráltak a világ fejlett országaiban, majdnem másfélszer annyit, mint 2013-ban. Ennek döntő részét, 700 ezret Európában.
A legfőbb kibocsátó országok a konfliktusövezetekbe tartozó államok. 2014-ben az EU-ba csak Szíriából 120 ezer menekült érkezett! Az öt éve tartó szíriai konfliktus elől sokan menekülnek a környező országba és sokan kelnek útra Európa irányába jobb sorsot remélve. A világ összes országában becslések szerint több mint 4 millió szír menekült tartózkodik!

Európa
Európa legnagyobb kibocsátó országa Koszovó. A koszovói és szír, illetve afgán menekülőkben az a közös, hogy jelentős részük a magyar-szerb határon tervezi átlépni a schengeni határt. Európába még a Földközi-tengeren érkeznek menekültek elképesztően veszélyes körülmények között. Az ENSZ adatai szerint csak a tavalyi évben mintegy 3 ezren veszítették életüket tengeri balesetekben. A tengeren érkezők főbb célpontjai Görögország, Olaszország és Spanyolország.

Forrás: The Guardian


A befogadó államok és Magyarország
A világon a legtöbb menedékkérőt befogadó államok a konfliktuszóna közelébe eső országok, mint Törökország, vagy a megengedő szabályozással rendelkező országok, mint Svédország. A legnagyobb befogadók Németország és az Egyesült Államok.
Magyarországon a menedékkérelmek száma csaknem ötszörösére nőtt egy év alatt. Csak 2015 első negyedében több mint 30 ezer menedékkérelmet rögzítettek Magyarországon, míg az utóbbi két negyedévet megelőző negyedévekben ez a szám a 10 ezret sem érte el soha. A KSH felhívja a figyelmet azonban arra, hogy a fenti számok ellenére Magyarország továbbra sem tartozik a fő célországok felé. A hazai helyzetre jellemző, hogy „a menedékjogi kérelmezők döntő többsége a menekültjogi eljárás lefolytatását be sem várva rövid időn belül elhagyja az országot[…] Magyarország nem tartozik a menedékkérők célországai közé, hanem tranzit jelleget tölt be”.

A pápa együttérzésre szólít fel
Francia és ausztriai határzáró intézkedések utáni beszédében a pápa a menekültekkel való együttérzésre szólít fel, írja a Reuters[5]. „Kérjünk bocsánatot azokért az emberekért és intézetekért, akik becsukják kapuikat a családot és védelmet kereső menekültek előtt”. Imára szólított fel a menekültek emberi méltóságának magőrzéséért és sürgette a nemzetközi közösséget az összehangolt és hatékony munkára a kényszerű menekülések okainak megszüntetésére.

Bunthy

No comments:

Post a Comment